A háziméhek nagy családokban élnek, ezek a családok többezer méhből állnak. Ebben az úgy nevezett társadalomban mindenkinek megvan a maga szerepe és helye a hierarchiában. A hierarchia csúcsán a család feje, azaz a királynő vagy másnéven anya áll. Ő az egyetlen termékeny nőstény a családban. Mérete jóval nagyobb, potroha pedig jóval hosszabb, mint a többi kaptárlakóé és velük ellentétben „gyüjtőkosárkája” sincs. Összesen nagyjából a királynő 4-5 évig él. Családját mindössze a rajzás és a párzás idejére hagyja magára.
A dolgozó méhek is mind nőstények, akik fejletlen ivarszervük miatt nemzőképtelenek. Nyelvük hosszabb, míg testük jóval rövidebb a királynőjénél. Életükben rengeteg különböző munkafolyamatban vesznek részt, többek között a rajzásban, a kaptár építésben valamint, a virágporgyűjtésben is. Testük különlegessége miatt képesek az úgynevezett „gyűjtőkosárkájukban” a virágport a kaptárba cipelni. Egy családban a nőstények száma általában 50-70 000 körül mozog. Ők csinálnak mindent: rendben tartják a kaptárt, gondozzák a petéket, élelmet gyűjtenek, megvédik a fészket. A nyári időszakban pár hétig élnek, télen pár hónapig.
Ebben a több évszázada működő társadalomban találjuk meg még a heréket is, akik a másik két csoporthoz hasonlóan szintén különleges testfelépítéssel rendelkeznek. Testük jóval kevésbé és izmos és jelentősen zömökebb, mint dolgozó társaiké, szárnyuk hosszabb, míg szájuk sokkal gyengébb, mint korábban említett társaiké. Fő feladataik az evés, valamint a méhkirálynő megtermékenyítése. Életük rövid, kifejlődésük után nagyjából mindössze egy hónap.
Érdekes viszont, hogy a beporzás nagy részét nem a fent említett méhek, hanem a későbbiekben ismertetett magányos méhek végzik.
Ezek a fajok hímekből és nőstényekből állnak, nem építenek fészket, és jellemzően csak néhány hétig élnek. Ez idő alatt párosodnak, és ivadékbölcsőt készítenek a következő generációnak. A bölcsőket nektárral és pollennel töltik meg, arra rakják a petéket. A kikelő lárvák a következő tavaszig növekednek a felhalmozott élelmen, majd kezdődik elölről a ciklus.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a magányos méheknél nincsenek dolgozók, így a királynők és a királyok közvetlenül érintkeznek a mezőgazdaságban használt vegyszerekkel, amely a fajfenntartásra nagyon nagy hatással van. Ha például egy egyed elpusztul, akkor a következő évben már tízzel kevesebben lesznek, ha mondjuk 100 példány pusztul el, akkor már 1000el kevesebben lesznek és ez a veszteség sajnos így nő exponenciálisan.
Forrás:
